1.ea - Fogyasztóvédelem - 2009.02.11.
1.ea.
Miért fontos a fogyasztóvédelem ismerete?
* Mindannyian fogyasztók vagyunk
Napi szinten vásárlás / szolgáltatás-igénybevétel történik
Ilyen alkalommal veszély áll fenn: a fogyasztó becsapása, számára hátrányos ügylet kötése
-> Alapvető szabályok ismerete önérdek, meg kell védeni magunkat ismeretük által
* A kereskedelmi és szolgáltató cég számára a szabályok betartása
-> Fogyasztók elégedettek velük, nem keresnek más céget
Fogyasztó: a törvény értelmében
az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, illetve az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikációnak vagy ajánlatnak a címzettje.
Az érdekvédelem főként az egyéni fogyasztó számára biztosít védelmet.
Fogyasztó helyzete, pozíciója a történelem során (4 fő korszak)
1. Ókor, középkor – újkor
2. Szabad versenyes kapitalizmus
3. Monopolkapitalizmus
4. Modern fejlett kapitalizmus
a. Két világháború közötti időszak – jóléti államok
b. II. világháború utáni időszak – fogyasztói társadalmak
1. Ókor, középkor – újkor
* a fogyasztóvédelmi szabályozás régi időkre nyúlik vissza
* már az ősi piacokon is létezett a tisztességtelen praktikák, visszaélések ellen
* legrégebbi ilyen szabályzás: Indiában történt
Pl. „Legyen hiteles mérleged, a súlyok, hiteles a mértéked és a vékád!”
-> hiteles mérőeszközöket használjon a kereskedő
* szokásjogon alapul, később a céhek és ipartestületek által kialakított szigorú szabályozáson alapul a fogyasztóvédelmi szabályozás
-> minőségjavulás következik be
* céhek létrejöttével életbe lépett a mesteremberek önvédő mechanizmusa
* a céhszabályzatok rendeleti szintre emelése: az uralkodói megerősítés
* iparűzést, kereskedést több szinten szabályozták
* a szabálysértőket közjogi szankciókkal büntették:
iparűzési, kereskedési jog megvonása, köz előtti megszégyenítés
-> vállalkozó jó hitelének elvesztése -> a vállalkozó tönkrement
* a piaci árucsere szabályzója a piaci bíróságok (vásári bíró)
2. Szabad versenyes kapitalizmus
* a klasszikus kapitalizmus elmélete feltételezi a tökéletes versenyt
* a termelés és a fogyasztás egyensúlyban van
* létezik az árok olyan együttese, mely mellett összhang van a kereslet és kínálat között
* a fogyasztó autonóm, önálló, racionális döntéseket tud hozni,
* a fogyasztó szuverén döntéseivel befolyásolja a kínálatot, annak legfontosabb befolyásolója, így a termelést is befolyásolja.
* a vállalakozások közötti verseny megakadályozza, hogy az árakat a vállalkozások határozzák meg, így azt a fogyasztás, fogyasztási döntés befolyásolja
* a fogyasztó nincs kiszolgáltatott helyzetben -> nem szükséges állami beavatkozás
* XIX. század első felére jellemző tehát a szabad versenyes kapitalizmus
3. Monopol kapitalizmus
* a XIX. század második fele
* tőkekoncentráció eredményeként létrejönnek a monopóliumok
* hatalom ahhoz, hogy megakadályozzák:
o a szabad versenyt és
o a fogyasztó szabad döntését.
* a fogyasztó döntése döntési szabadsága korlátozott
* a monopóliumok az ármeghatározók, igyekeznek eltéríteni az árakat a fogyasztók számára megfelelőtől
* tökéletlen verseny jön létre
* a termelés és a kereslet szerkezete eltorzul
* a kínálat egyre kevésbé igazodik a fogyasztói kívánságokhoz, sőt azokat erőszakos marketing eszközökkel próbálják hozzáigazítani a termeléshez
* az államnak be kell avatkozni a gazdasági folyamatokba
* az állam feladata: a válságtünetek kiéleződésének megakadályozása, tompítása az összeomlás, krízishelyzet elkerülése érdekében
-> helyreállításra kerül a termelés és a kereslet egyensúlya
* a fogyasztó helyzete jelentősen romlik ezen időszakra
4. Modern fejlett kapitalizmus
* XIX. század végén honosodik meg
* a XX. században teljesedik ki, éli virágkorát
* jelentős mértékű technológiai fejlesztés valósul meg
* kialakul az ún. ipari tömegtermelés
* megbomlik az eladó-vevő egyensúlya
* a fogyasztó már nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy a bonyolult technológiák segítségével előállított fogyasztási cikkek minőségét és használati értékét megismerje -> információhiányban szenved a fogyasztó
* hatalmas termelésnövekedés valósul meg ebben az időszakban
* a kereskedelmi módszerek, vásárlási formák megváltoznak:
o szupermarketek, önkiszolgáló formák kialakulása
o az eladószemélyzet nem tudja már a korábbi mértékben tanácsadással segíteni a fogyasztót
* marketing és kereskedelmi módszerekkel kívülről próbálják irányítani a fogyasztót
* a fogyasztó igényeit a tömegtermeléshez próbálják igazítani / közelíteni
* a fejlődés bizonyos fokán a fogyasztó pozíciója megfelelő lett.
* felerősödnek bizonyos hatások, melyek gyengítik a fogyasztó pozícióját:
o a fejlett technológia által előidőzett szakértelemhiány a fogyasztók körében;
o a termelő piaci információs hatalma (ő rendelkezik az információk többségével);
o a versenybeszűkítő konszernek jelenléte a piacon.
* a kiszolgáltatott, hátrányos helyzet ellen védelmet kereső fogyasztó képe alakul ki
* fokozódik a verseny a fogyasztói társadalomban
* az állam igyekszik beavatkozni, csökkenteni a feszültséget
* ha a fogyasztóknak nincs megfelelő érdekvédelmi szervezete, vagy az állam nem biztosít jogi védelmet / garanciát
o a fogyasztók kiszolgáltatottá válnak,
o fokozódik a veszélyhelyzetük,
o csökken a termékek minősége.
* a fogyasztóvédelmi intézményrendszerrel válik lehetővé a fogyasztók kiszolgáltatottságának mérséklése.
* az 1960-as évek gazdaságpolitikájának már része a fogyasztóvédelmi politika
a. Két világháború közötti időszak – jóléti államok
˟ lényeges változás ment végbe a fejlett kapitalista országok gazdaságában, mely lényege:
˟ a gazdaság központja / fókusza elmozdul a termelő dominanciájú gazdaságtól a fogyasztó orientált gazdaság irányába
˟ 1929 – 1933: nagy gazdasági világválság időszaka
˟ állami beavatkozás jelentősen megnövekszik, melynek három fontos oka van:
- a vállalkozó és a fogyasztó gazdasági biztonságának garantálása,
- a gazdaság központi ellenőrzése,
- a kirívó egyenlőtlenségek kompenzálása.
˟ mindezek eredményeként létrejönnek az ún. jóléti államok
˟ a jóléti államok jellemzői:
- az állam a társadalombiztosítást, a munkanélkülieknek nyújtott támogatást, az oktatás és az egészségügyi ellátás minimális szintjét mindenki számára szavatolja / biztosítja;
- a jövedelmek újra elosztása (redisztribúció: a jövedelmek jelentős részének elvonása és újraelosztása);
- átvállalja a gazdaság fejlesztést, melynek okai:
· nagyobb gazdasági biztonság megteremtése,
· az állampolgárok esélyegyenlőségének garantálása,
· a szociális biztonság alapjául szolgáló minimális jövedelmi és biztonsági feltételek szavatolása.
˟ a jóléti államok koncepciója:
a jövedelem, táplálkozás, egészség, lakás és oktatás minimális mértékét az állam mindenki számára szavatolja.
˟ konzumerizmus kialakulása (gazdasági elmélet, mely lényege: )
- konzum = fogyasztás
- a fogyasztó gazdasági jelentőségét hangsúlyozza
- a gazdaság motorja a fogyasztás, hogy az minél jobban növedjen
- ráirányítja a társadalom figyelmét a gazdasági és szociális jogokra
- a fogyasztó számára egy sajátos motivációt is jelent a konzumerizmus, mely lényege:
a monopóliumok nemcsak a jövedelem elköltést tudják befolyásolni, hanem a marketing segítségével irányítani tudják a fogyasztásra használható / fordítható jövedelem nagyságát is.
˟ a fogyasztóvédelem célja: a termelő javára eltolódott piaci egyensúly kiegyenlítése a piaci kockázat áthelyezésével a fogyasztóról a termelőre.
b. II. világháború utáni időszak – fogyasztói társadalmak
˟ a fogyasztói társadalmak ismertető jegyei:
1. A piac megelőzi a termelést:
- a XX. század közepéig a termelésre a mennyiségi termelés volt jellemző;
- a fogyasztói társadalmat már a gyorsan változó igényekhez való gyors azonosulás, illetve a fejlett technológai jellemzi;
- a XX. század másidik felére a tőkefelhalmozódás maximalizálása helyett a fogyasztói igények maximalizálása lépett elő;
- hatékony koncentráció az ipar és a kereskedelem között;
- a megrendelések irányítják a termelést -> a piac megelőzi a termelést.
2. Tartós fogyasztási eszközök birtoklása:
- a fejlett technológia és a tömegtermelés minőségi változást hoz a tartós fogyasztási eszközök körében;
- a tömegtermelés során a termék költségei alacsonyabbak, a termék árai is alacsonyabbak, mint a korábbi termelési módozatok esetében -> a fogyasztók széles tömegei válnak ezen eszközök birtokosává;
- a fogyasztóvédelem feladata, hogy megfelelő információkkal lássa el a fogyasztót, így lehetővé váljon a fogyasztó racionális választása a legmegfelelőbb termékről vagy szolgáltatásról.
3. Fogyasztók uralma:
- magas az egy főre eső nemzeti jövedelem;
- megnő a fogyasztók mozgástere, funkciója;
- a termelés nagy mértékben függ a fogyasztók döntéseitől és megtakarításaitól;
- a fogyasztói mozgalmak egyre eredményesebbek.
4. Állami beavatkozás jelenléte:
- szükségességét minden gazdaságpolitikai elmélet elismeri;
- csak a beavatkozás mértékéről és az újraelosztásról folyik vita.
5. Szellemi tőke és minősége munkaerő felértékelődése:
- a fogyasztói társadalmakban jelentős mértékben megnő a tudásigény az állampolgárokkal, polgárokkal szemben;
- a szellemi tőke a tőkefelhalmozódás részévé válik;
- a munkaerőpiacon ez a következőképp valósul meg: a munkanélküliség a szakképzetlen munkaerőt érinti, a nehezen mobilizálható munkaerőt súlytja;
- megnövekszik a társadalmi mobilitás (a társadalmi csoportokon belüli be- és kilépés).
6. Globalizáció:
- a nemzeti államoknak egyre kisebb szerepe lesz a gazdaságban;
- az integráció következtében az egyes nemzetek nem folytathatnak elkülönült gazdasági politikát.