Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1.ea - Fogyasztóvédelem - 2009.02.11.

2009.02.11

 

1.ea.

Miért fontos a fogyasztóvédelem ismerete?

*   Mindannyian fogyasztók vagyunk

Napi szinten vásárlás / szolgáltatás-igénybevétel történik

Ilyen alkalommal veszély áll fenn: a fogyasztó becsapása, számára hátrányos ügylet kötése

-> Alapvető szabályok ismerete önérdek, meg kell védeni magunkat ismeretük által

*   A kereskedelmi és szolgáltató cég számára a szabályok betartása

-> Fogyasztók elégedettek velük, nem keresnek más céget

Fogyasztó: a törvény értelmében

az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, illetve az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikációnak vagy ajánlatnak a címzettje.

            Az érdekvédelem főként az egyéni fogyasztó számára biztosít védelmet.

 

Fogyasztó helyzete, pozíciója a történelem során (4 fő korszak)

1.      Ókor, középkor – újkor

2.      Szabad versenyes kapitalizmus

3.      Monopolkapitalizmus

4.      Modern fejlett kapitalizmus

a.      Két világháború közötti időszak – jóléti államok

b.      II. világháború utáni időszak – fogyasztói társadalmak

1. Ókor, középkor – újkor

*   a fogyasztóvédelmi szabályozás régi időkre nyúlik vissza

*   már az ősi piacokon is létezett a tisztességtelen praktikák, visszaélések ellen

*   legrégebbi ilyen szabályzás: Indiában történt

Pl. „Legyen hiteles mérleged, a súlyok, hiteles a mértéked és a vékád!”

-> hiteles mérőeszközöket használjon a kereskedő

*   szokásjogon alapul, később a céhek és ipartestületek által kialakított szigorú szabályozáson alapul a fogyasztóvédelmi szabályozás

-> minőségjavulás következik be

*   céhek létrejöttével életbe lépett a mesteremberek önvédő mechanizmusa

*   a céhszabályzatok rendeleti szintre emelése: az uralkodói megerősítés

*   iparűzést, kereskedést több szinten szabályozták

*   a szabálysértőket közjogi szankciókkal büntették:

iparűzési, kereskedési jog megvonása, köz előtti megszégyenítés

-> vállalkozó jó hitelének elvesztése -> a vállalkozó tönkrement

*   a piaci árucsere szabályzója a piaci bíróságok (vásári bíró)

 

2. Szabad versenyes kapitalizmus

*   a klasszikus kapitalizmus elmélete feltételezi a tökéletes versenyt

*   a termelés és a fogyasztás egyensúlyban van

*   létezik az árok olyan együttese, mely mellett összhang van a kereslet és kínálat között

*   a fogyasztó autonóm, önálló, racionális döntéseket tud hozni,

*   a fogyasztó szuverén döntéseivel befolyásolja a kínálatot, annak legfontosabb befolyásolója, így a termelést is befolyásolja.

*   a vállalakozások közötti verseny megakadályozza, hogy az árakat a vállalkozások határozzák meg, így azt a fogyasztás, fogyasztási döntés befolyásolja

*   a fogyasztó nincs kiszolgáltatott helyzetben -> nem szükséges állami beavatkozás

*   XIX. század első felére jellemző tehát a szabad versenyes kapitalizmus

 

3. Monopol kapitalizmus

*   a XIX. század második fele

*   tőkekoncentráció eredményeként létrejönnek a monopóliumok

*   hatalom ahhoz, hogy megakadályozzák:

o   a szabad versenyt és

o   a fogyasztó szabad döntését.

*   a fogyasztó döntése döntési szabadsága korlátozott

*   a monopóliumok az ármeghatározók, igyekeznek eltéríteni az árakat a fogyasztók számára megfelelőtől

*   tökéletlen verseny jön létre

*   a termelés és a kereslet szerkezete eltorzul

*   a kínálat egyre kevésbé igazodik a fogyasztói kívánságokhoz, sőt azokat erőszakos marketing eszközökkel próbálják hozzáigazítani a termeléshez

*   az államnak be kell avatkozni a gazdasági folyamatokba

*   az állam feladata: a válságtünetek kiéleződésének megakadályozása, tompítása az összeomlás, krízishelyzet elkerülése érdekében

-> helyreállításra kerül a termelés és a kereslet egyensúlya

*   a fogyasztó helyzete jelentősen romlik ezen időszakra

 

4.  Modern fejlett kapitalizmus

*   XIX. század végén honosodik meg

*   a XX. században teljesedik ki, éli virágkorát

*   jelentős mértékű technológiai fejlesztés valósul meg

*   kialakul az ún. ipari tömegtermelés

*   megbomlik az eladó-vevő egyensúlya

*   a fogyasztó már nem rendelkezik elegendő információval ahhoz, hogy a bonyolult technológiák segítségével előállított fogyasztási cikkek minőségét és használati értékét megismerje -> információhiányban szenved a fogyasztó

*   hatalmas termelésnövekedés valósul meg ebben az időszakban

*   a kereskedelmi módszerek, vásárlási formák megváltoznak:

o   szupermarketek, önkiszolgáló formák kialakulása

o   az eladószemélyzet nem tudja már a korábbi mértékben tanácsadással segíteni a fogyasztót

*   marketing és kereskedelmi módszerekkel kívülről próbálják irányítani a fogyasztót

*   a fogyasztó igényeit a tömegtermeléshez próbálják igazítani / közelíteni

*   a fejlődés bizonyos fokán a fogyasztó pozíciója megfelelő lett.

*   felerősödnek bizonyos hatások, melyek gyengítik a fogyasztó pozícióját:

o   a fejlett technológia által előidőzett szakértelemhiány a fogyasztók körében;

o   a termelő piaci információs hatalma (ő rendelkezik az információk többségével);

o   a versenybeszűkítő konszernek jelenléte a piacon.

*   a kiszolgáltatott, hátrányos helyzet ellen védelmet kereső fogyasztó képe alakul ki

*   fokozódik a verseny a fogyasztói társadalomban

*   az állam igyekszik beavatkozni, csökkenteni a feszültséget

*   ha a fogyasztóknak nincs megfelelő érdekvédelmi szervezete, vagy az állam nem biztosít jogi védelmet / garanciát

o   a fogyasztók kiszolgáltatottá válnak,

o    fokozódik a veszélyhelyzetük,

o   csökken a termékek minősége.

*   a fogyasztóvédelmi intézményrendszerrel válik lehetővé a fogyasztók kiszolgáltatottságának mérséklése.

*   az 1960-as évek gazdaságpolitikájának már része a fogyasztóvédelmi politika

a.      Két világháború közötti időszak – jóléti államok

˟   lényeges változás ment végbe a fejlett kapitalista országok gazdaságában, mely lényege:

˟   a gazdaság központja / fókusza elmozdul a termelő dominanciájú gazdaságtól a fogyasztó orientált gazdaság irányába

˟   1929 – 1933: nagy gazdasági világválság időszaka

˟   állami beavatkozás jelentősen megnövekszik, melynek három fontos oka van:

-        a vállalkozó és a fogyasztó gazdasági biztonságának garantálása,

-        a gazdaság központi ellenőrzése,

-        a kirívó egyenlőtlenségek kompenzálása.

˟   mindezek eredményeként létrejönnek az ún. jóléti államok

˟   a jóléti államok jellemzői:

-        az állam a társadalombiztosítást, a munkanélkülieknek nyújtott támogatást, az oktatás és az egészségügyi ellátás minimális szintjét mindenki számára szavatolja / biztosítja;

-        a jövedelmek újra elosztása (redisztribúció: a jövedelmek jelentős részének elvonása és újraelosztása);

-        átvállalja a gazdaság fejlesztést, melynek okai:

·         nagyobb gazdasági biztonság megteremtése,

·         az állampolgárok esélyegyenlőségének garantálása,

·         a szociális biztonság alapjául szolgáló minimális jövedelmi és biztonsági feltételek szavatolása.

˟   a jóléti államok koncepciója:

a jövedelem, táplálkozás, egészség, lakás és oktatás minimális mértékét az állam mindenki számára szavatolja.

˟   konzumerizmus kialakulása (gazdasági elmélet, mely lényege: )

-        konzum = fogyasztás

-        a fogyasztó gazdasági jelentőségét hangsúlyozza

-        a gazdaság motorja a fogyasztás, hogy az minél jobban növedjen

-        ráirányítja a társadalom figyelmét a gazdasági és szociális jogokra

-        a fogyasztó számára egy sajátos motivációt is jelent a konzumerizmus, mely lényege:

a monopóliumok nemcsak a jövedelem elköltést tudják befolyásolni, hanem a marketing segítségével irányítani tudják a fogyasztásra használható / fordítható jövedelem nagyságát is.

˟   a fogyasztóvédelem célja: a termelő javára eltolódott piaci egyensúly kiegyenlítése a piaci kockázat áthelyezésével a fogyasztóról a termelőre.

b.      II. világháború utáni időszak – fogyasztói társadalmak

˟   a fogyasztói társadalmak ismertető jegyei:

1.      A piac megelőzi a termelést:

-        a XX. század közepéig a termelésre a mennyiségi termelés volt jellemző;

-        a fogyasztói társadalmat már a gyorsan változó igényekhez való gyors azonosulás, illetve a fejlett technológai jellemzi;

-        a XX. század másidik felére a tőkefelhalmozódás maximalizálása helyett a fogyasztói igények maximalizálása lépett elő;

-        hatékony koncentráció az ipar és a kereskedelem között;

-        a megrendelések irányítják a termelést -> a piac megelőzi a termelést.

2.      Tartós fogyasztási eszközök birtoklása:

-        a fejlett technológia és a tömegtermelés minőségi változást hoz a tartós fogyasztási eszközök körében;

-        a tömegtermelés során a termék költségei alacsonyabbak, a termék árai is alacsonyabbak, mint a korábbi termelési módozatok esetében -> a fogyasztók széles tömegei válnak ezen eszközök birtokosává;

-        a fogyasztóvédelem feladata, hogy megfelelő információkkal lássa el a fogyasztót, így lehetővé váljon a fogyasztó racionális választása a legmegfelelőbb termékről vagy szolgáltatásról.

3.      Fogyasztók uralma:

-        magas az egy főre eső nemzeti jövedelem;

-        megnő a fogyasztók mozgástere, funkciója;

-        a termelés nagy mértékben függ a fogyasztók döntéseitől és megtakarításaitól;

-        a fogyasztói mozgalmak egyre eredményesebbek.

4.      Állami beavatkozás jelenléte:

-        szükségességét minden gazdaságpolitikai elmélet elismeri;

-        csak a beavatkozás mértékéről és az újraelosztásról folyik vita.

5.      Szellemi tőke és minősége munkaerő felértékelődése:

-        a fogyasztói társadalmakban jelentős mértékben megnő a tudásigény az állampolgárokkal, polgárokkal szemben;

-        a szellemi tőke a tőkefelhalmozódás részévé válik;

-        a munkaerőpiacon ez a következőképp valósul meg: a munkanélküliség a szakképzetlen munkaerőt érinti, a nehezen mobilizálható munkaerőt súlytja;

-        megnövekszik a társadalmi mobilitás (a társadalmi csoportokon belüli be- és kilépés).

6.      Globalizáció:

-        a nemzeti államoknak egyre kisebb szerepe lesz a gazdaságban;

-        az integráció következtében az egyes nemzetek nem folytathatnak elkülönült gazdasági politikát.