Szolf /// Ker.SZM. 4. félév segédanyagok

A fogyasztóvédelmi szabályozás nemzetközi fejlődésének főbb tendenciái

1. Észak-Amerikai-modell              2. Európai-modell

Előzmények:

*        a fogyasztóvédelmi jog a XX. század terméke,

*       a 60’-as, 70’-es években jön létre a mai értelemben vett fogyasztóvédelem,

*       az árutermelés kialakulása óta léteznek a fogyasztók érdekeit védő szabályok.

Ellentétek a két modellben:

*       a két modell kölcsönösen hatott egymásra, de a 80’-as évekig az Európai-modell követő jellegű volt.

*       Észak-Amerika a konzumerizmus szülőföldje, ahol az önszerveződések közreműködése jellemző (alulról történő kezdeményezések), melynek jellemző eszköze a jogérvényesítés.

*       ezzel szemben Európában inkább a központi bürokratikus irányítás a jellemző, melynek a jogharmonizáció (jogközelítés) az eszköze.

*       az Észak-Amerikai modellre a ciklikusság, míg az Európaira a kontinuitás, azaz a folytonosság a jellemző.

1. Az Észak-Amerikai-modell:

*        az USA-ban a XIX. század végére nyúlik vissza a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályalkotás

1872: az első amerikai fogyasztóvédelmi törvény, mely a postai csalások elleni védekezést szabályozta

*       1900: élelmiszertörvény létrehozása, majd az Élelmiszereket és Gyógyszereket Ellenőrző Hivatal létrejötte.

*       1914: Federal Trade Commission Act nevű dokumentum a tisztességtelen kereskedelmi módszerek tilalmáról szól.

*       Federal Trade Commission: állami hivatal, mely szerepe ellenőrizni a versenyszabályok betartását.

*        1938-tól vesz lendületet a törvénykezés a fogyasztóvédelem területén, majd

*        az 1960-as években történik igazi áttörés a termékbiztonsági problémák miatt, melyek a tömegtermelésből fakadnak.

*       Kennedy elnök tevékenysége jelentős a fogyasztóvédelem fejlesztése érdekében:

1962. évi elnöki kongresszusi üzenetében a fogyasztóvédelmet az állami politika rangjára emelte.

-         a fogyasztók köre a legkevésbé meghallgatott, de ők képzik a legfontosabb gazdasági közösséget,

-         akik érdekében meg kell alkotni olyan szabályokat, melyek biztosítják a jogot az információra, a biztonságra, a választásra és a meghallgatásra.

-          Ez utóbbiak a fogyasztói alapjogok.

*        állami és érdekképviseleti szervek jönnek létre a törvényi jogszabályok végrehajtására:

-          segítik információhoz jutni a fogyasztót,

-          segítséget jelentenek a fogyasztónak a jogviták rendezéséhez.

*        több európai jogi intézmény vette alapul az amerikai modellt: Pl. termékfelelősség.

Az Európai-modell alapjául szolgáló svéd vagy más néven skandináv modell:

*       Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia fogyasztóvédelmi

      szabályzásának gyakorlata.

*        Svédország emelkedik mind közül a legjobban ezen területen.

*       Svédország az 1970-es évek egyik legfejlettebb jóléti állama -> fogyasztóvédelme is fejlettnek mondható

*       minden társadalmi osztálynak biztosítani kell a létező maximumot a fogyasztóvédelem területén is.

*       1905: áruk adásvételéről szóló törvény Svédországban

*       1970: a kereskedelmi törvénnyel indul meg a szisztematikus törvénykezés, mely tiltotta a használatra alkalmatlan termékek forgalmazását és a félrevezető reklámot.

*        a jogorvoslati fórumok köre is kibővül ez idő tájt:

piacbíróságokat hoznak létre, ombudsmanok kezdik meg munkájukat:

-          az ombudsman egy országgyűlési biztos, akihez az alkotmányos jogok megsértése esetén fordulhatnak az állampolgárok.

-          önálló intézkedési hatásköre van,

-         betilthatja a termék forgalmazását, a méltánytalan szerződési feltételek alkalmazását, a jogellenes tevékenység folytatását,

-         határozatokat hozhat, illetve bírsággal sújthatja a határozatának   végrehajtását elmulasztó személy / személyeket, vagy bírósághoz is fordulhat -> piacbíróságok közbelépése

2. Európai-modell:

*       az Európai Közösség, illetve a korábban skandináv államok fogyasztóvédelmi szabályozását együttesen tartalmazza.

*        a fogyasztóvédelmi politikában jellemző az integráció.

*       a fogyasztóvédelem fejlődése összefügg az Európai Gazdasági Közösségben, majd az Európai Unióban folyó jogharmonizációs tevékenységgel (a tagországok nemzeti jogrendszerének hozzáigazítása a Közösség, majd az EU jogszabályaihoz).

*        1957: a Római Szerződéssel létrejön az Európai Gazdasági Közösség, mely még nem rendelkezik közös fogyasztóvédelmi politikával.

*       a Közösségben igyekeznek az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosítani, tehát a cél a közös piac kialakítása.

*       1972-ben a tagországok államfőinek csúcstalálkozóján merül fel a fogyasztóvédelem kérdése a Római szerződés 2. cikkelye kapcsán:

az életminőség és az életszínvonal emelése egyet jelent a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi kötelezettségekkel

*       1975: Magna Charta: az Európai Közösség meghatározása az öt fogyasztói alapjogról:

-          jog az egészség és a biztonság védelmére: a termékek, szolgáltatások ne okozzanak se rövid, se hosszú távon egészségkárosodást, biztonságosak legyenek a fogyasztók számára ->  főleg az élelmiszereknél;

-         a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme: a termékek és szolgáltatások minősége megfelelő legyen;

-       jog a kárigény megtérítésére: a termék vagy szolgáltatás veszélyessége, károkozása esetén a fogyasztó kárát meg kell téríteni;

-         információhoz és oktatáshoz való jog: a fogyasztót megfelelő információval kell ellátni a termékről, hogy racionálisan tudjon dönteni, illetve, hogy a fogyasztó jogai tudatában érvényesíteni tudja azokat;

-          jog a képviseletre és meghallgatásra: olyan társadalmi szervezetek működnek, melyek feladata a fogyasztó érdekeit képviselni, illetve a fogyasztó jogsérelme esetén lehetősége van a fogyasztónak a hatóságnál panaszt tenni, és a hatóságnak kötelessége azt meghallgatni.

*       1975-től 5 évenként fogyasztóvédelmi programokat hagy jóvá a Közösség, így 1975-1990 között három ilyen program ment végbe.

*       1985: a Közösség áttér az egységes belső piacra, melynek fontos dokumentuma az ún. „Fehér Könyv”

-         nemzeti vámellenőrzések eltörlése magával vonja az áruk szabad áramlását a Közösség területén

-          a „Fehér Könyv” a jogharmonizációt igénylő területek térképezte fel, illetve meghatározta az egységes belső piac fogyasztóvédelmi stratégiáját.

*     1986. jún. 23.: az Európai Közösség határozata által a Közösség történetében először a fogyasztóvédelem az Európai Gazdasági Közösség alapelvei közé integrálódik / illeszkedik be.

*       1995-től három éves programokat hajtanak végre, mely időszakban új stratégiát vezetnek be a Közösség fogyasztóvédelmi politikájában.

*        1990-1992: az első 3 éves program keretében a Közösség az egységes belső piac bevezetésével kapcsolatosan új erőfeszítéseket tesz a fogyasztóvédelem érdekében, melyek már lényegesen hatékonyabbak a megelőző programoknál.

*       1992 februárjában létrejön a Maasricht-i szerződés, mely 1993. november 1-én lép életbe:

-          létrehozza az Európai Uniót az Európai Gazdasági Közösségből,

-         először foglalták alapszerződésbe a fogyasztóvédelmet, mint önálló uniós / közösségi politikát,

-        kettős jogalkotási hatáskört biztosít a döntéshozó szervek / szervezetek számára:

o   a belső piac megvalósításával összefüggő fogyasztóvédelmi döntésekhez elegendő lesz a minősített többségi döntés az egyhangú többségi döntés helyett, így a tagországok 50 %-ának szavazata + 1 szavazat is elég lesz;

o    különleges akció: az Európai Unió támogatja az egyes tagországok fogyasztóvédelmi politikáját az egészség, a biztonság, a gazdasági érdekvédelem és a fogyasztói tájékoztatás területén.

*       1993-1995: a második 3 éves program, mely egységes, magas szintű fogyasztóvédelmi politikát folytatott, melynek fő célja a pénzügyi szolgáltatások javítása és a fogyasztóvédelmi jog érvényesítése.

*       1993: „Zöld Könyv” c. dokumentum jellemzi a fogyasztóvédelmi jogérvényesítés és fogyasztóvédelmi jogviták rendezésének helyzetét, ill. megoldásokat javasol a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében.

*        az Európai Unió csak akkor járhat el a kizárólagos hatáskörében nem tartozó ügyekben, ha a tagállam nem tudja elérni a kívánt célt, vagy a közösségi intézkedés alapján hamarabb elérhető a kívánt cél.

*        1995: változás következett be az Európai Unió intézményrendszerében:

Brüsszelben létrehozták a Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságot (a 24. főigazgatóság).

*       1996-1998: a harmadik 3 éves programot a Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság dolgozta ki, melynek fő célja:

-          a fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási és szavatossági jogszabályok közelítése, illetve

-          az ezekkel kapcsolatos igényérvényesítési rendszer kiépítése.

*       Az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók egészségvédelme kiemelkedő jelentőségű!

*        az EU csak a természetes személyeket tekinti fogyasztónak.

*       a fogyasztói érdekek különös védelmét a fogyasztó kiszolgáltatott helyzete képezi.

*       a fogyasztói érdekérvényesítés alapja a jogszabályalkotás -> egységes jogszabályok kellenek az egységes, Európai Unión belüli fogyasztóvédelem megvalósítása érdekében.

*        1997: Amszterdami szerződés, mely 1999. május 1-én lépett hatályba:

-         megerősítette és továbbfejlesztette a korábbi (Maasricht-i) szerződésben lefektetett fogyasztóvédelmi politikát,

-         a fogyasztóvédelem helyét és elismertségét illetően lényeges változást idéz elő,

-         új alapokra helyezi a fogyasztóvédelmi és más Európai Uniós politikák kapcsolatát,

-          kinyilvánítja az öt fogyasztói alapjog biztosításának szükségességét,

-         a tagországok számára lehetővé teszi a közösséginél szigorúbb szabályozást,

-         felhatalmazza az Európai Uniót a fogyasztóvédelmi érdekek magas szintű támogatására,

-        kötelezi az Európai Közösség intézményeit, hogy valamennyi más közösségi politika kialakításánál és végrehajtásánál a fogyasztóvédelmi érdekeket vegyék figyelembe -> horizontálissá vált a fogyasztó védelmi politika.

*        1999-2001: a negyedik (és egyben utolsó) 3 éves program:

-          kiemeli a fogyasztói érdekek védelmének erőteljesebb érvényesítési igényét,

-          kiemeli a magasabb szintű egészségvédelmet,

-        kiemeli a biztonsággal kapcsolatos érdekek fokozottabb érvényesítését,

-         kiemeli a fogyasztói gazdasági érdekek teljes körű tiszteletben tartását.

*        Új hatások a gazdasága, a fogyasztókra, ezáltal a fogyasztóvédelemre:

-          teljes körűvé válik a piaci globalizáció,

-         új kommunikációs és információ feldolgozási technológiák jelennek meg,

-         megnő a már nem az adott országban előállított termékek behozatalának aránya a hazai termékekkel szemben,

-         az innováció keretében egyre bonyolultabb termelési eljárásokat vezetnek be,

-         a fogyasztáson belül megnövekszik a szolgáltatások aránya,

-        a korábbinál nagyobb figyelmet igényelnek a szolgáltatások és szabályzásuk,

-         más problémák és megoldási módok merülnek fel a szolgáltatások területén, mint a termékekén.

*        2002-től újfent hosszabb, azaz középtávú fogyasztóvédelmi programot dolgoznak ki, mely 3 fő stratégiai célkitűzésből és az akciótervből áll, mely célok elsőbbséget kaptak minden más előtt, a fogyasztóvédelmi szempontok integrálódása érdekében minden egyéb EU-s politikába:

-          egységes és magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása,

-          a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása,

-          a fogyasztóvédelmi szervezetek bevonása az EU-s politikába.