2.ea - Fogyasztóvédelem - 2009.02.18.
A fogyasztóvédelmi szabályozás nemzetközi fejlődésének főbb tendenciái
1. Észak-Amerikai-modell 2. Európai-modell
Előzmények:
* a fogyasztóvédelmi jog a XX. század terméke,
* a 60’-as, 70’-es években jön létre a mai értelemben vett fogyasztóvédelem,
* az árutermelés kialakulása óta léteznek a fogyasztók érdekeit védő szabályok.
Ellentétek a két modellben:
* a két modell kölcsönösen hatott egymásra, de a 80’-as évekig az Európai-modell követő jellegű volt.
* Észak-Amerika a konzumerizmus szülőföldje, ahol az önszerveződések közreműködése jellemző (alulról történő kezdeményezések), melynek jellemző eszköze a jogérvényesítés.
* ezzel szemben Európában inkább a központi bürokratikus irányítás a jellemző, melynek a jogharmonizáció (jogközelítés) az eszköze.
* az Észak-Amerikai modellre a ciklikusság, míg az Európaira a kontinuitás, azaz a folytonosság a jellemző.
1. Az Észak-Amerikai-modell:
* az USA-ban a XIX. század végére nyúlik vissza a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályalkotás
1872: az első amerikai fogyasztóvédelmi törvény, mely a postai csalások elleni védekezést szabályozta
* 1900: élelmiszertörvény létrehozása, majd az Élelmiszereket és Gyógyszereket Ellenőrző Hivatal létrejötte.
* 1914: Federal Trade Commission Act nevű dokumentum a tisztességtelen kereskedelmi módszerek tilalmáról szól.
* Federal Trade Commission: állami hivatal, mely szerepe ellenőrizni a versenyszabályok betartását.
* 1938-tól vesz lendületet a törvénykezés a fogyasztóvédelem területén, majd
* az 1960-as években történik igazi áttörés a termékbiztonsági problémák miatt, melyek a tömegtermelésből fakadnak.
* Kennedy elnök tevékenysége jelentős a fogyasztóvédelem fejlesztése érdekében:
1962. évi elnöki kongresszusi üzenetében a fogyasztóvédelmet az állami politika rangjára emelte.
- a fogyasztók köre a legkevésbé meghallgatott, de ők képzik a legfontosabb gazdasági közösséget,
- akik érdekében meg kell alkotni olyan szabályokat, melyek biztosítják a jogot az információra, a biztonságra, a választásra és a meghallgatásra.
- Ez utóbbiak a fogyasztói alapjogok.
* állami és érdekképviseleti szervek jönnek létre a törvényi jogszabályok végrehajtására:
- segítik információhoz jutni a fogyasztót,
- segítséget jelentenek a fogyasztónak a jogviták rendezéséhez.
* több európai jogi intézmény vette alapul az amerikai modellt: Pl. termékfelelősség.
Az Európai-modell alapjául szolgáló svéd vagy más néven skandináv modell:
* Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia fogyasztóvédelmi
szabályzásának gyakorlata.
* Svédország emelkedik mind közül a legjobban ezen területen.
* Svédország az 1970-es évek egyik legfejlettebb jóléti állama -> fogyasztóvédelme is fejlettnek mondható
* minden társadalmi osztálynak biztosítani kell a létező maximumot a fogyasztóvédelem területén is.
* 1905: áruk adásvételéről szóló törvény Svédországban
* 1970: a kereskedelmi törvénnyel indul meg a szisztematikus törvénykezés, mely tiltotta a használatra alkalmatlan termékek forgalmazását és a félrevezető reklámot.
* a jogorvoslati fórumok köre is kibővül ez idő tájt:
piacbíróságokat hoznak létre, ombudsmanok kezdik meg munkájukat:
- az ombudsman egy országgyűlési biztos, akihez az alkotmányos jogok megsértése esetén fordulhatnak az állampolgárok.
- önálló intézkedési hatásköre van,
- betilthatja a termék forgalmazását, a méltánytalan szerződési feltételek alkalmazását, a jogellenes tevékenység folytatását,
- határozatokat hozhat, illetve bírsággal sújthatja a határozatának végrehajtását elmulasztó személy / személyeket, vagy bírósághoz is fordulhat -> piacbíróságok közbelépése
2. Európai-modell:
* az Európai Közösség, illetve a korábban skandináv államok fogyasztóvédelmi szabályozását együttesen tartalmazza.
* a fogyasztóvédelmi politikában jellemző az integráció.
* a fogyasztóvédelem fejlődése összefügg az Európai Gazdasági Közösségben, majd az Európai Unióban folyó jogharmonizációs tevékenységgel (a tagországok nemzeti jogrendszerének hozzáigazítása a Közösség, majd az EU jogszabályaihoz).
* 1957: a Római Szerződéssel létrejön az Európai Gazdasági Közösség, mely még nem rendelkezik közös fogyasztóvédelmi politikával.
* a Közösségben igyekeznek az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosítani, tehát a cél a közös piac kialakítása.
* 1972-ben a tagországok államfőinek csúcstalálkozóján merül fel a fogyasztóvédelem kérdése a Római szerződés 2. cikkelye kapcsán:
az életminőség és az életszínvonal emelése egyet jelent a fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi kötelezettségekkel
* 1975: Magna Charta: az Európai Közösség meghatározása az öt fogyasztói alapjogról:
- jog az egészség és a biztonság védelmére: a termékek, szolgáltatások ne okozzanak se rövid, se hosszú távon egészségkárosodást, biztonságosak legyenek a fogyasztók számára -> főleg az élelmiszereknél;
- a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme: a termékek és szolgáltatások minősége megfelelő legyen;
- jog a kárigény megtérítésére: a termék vagy szolgáltatás veszélyessége, károkozása esetén a fogyasztó kárát meg kell téríteni;
- információhoz és oktatáshoz való jog: a fogyasztót megfelelő információval kell ellátni a termékről, hogy racionálisan tudjon dönteni, illetve, hogy a fogyasztó jogai tudatában érvényesíteni tudja azokat;
- jog a képviseletre és meghallgatásra: olyan társadalmi szervezetek működnek, melyek feladata a fogyasztó érdekeit képviselni, illetve a fogyasztó jogsérelme esetén lehetősége van a fogyasztónak a hatóságnál panaszt tenni, és a hatóságnak kötelessége azt meghallgatni.
* 1975-től 5 évenként fogyasztóvédelmi programokat hagy jóvá a Közösség, így 1975-1990 között három ilyen program ment végbe.
* 1985: a Közösség áttér az egységes belső piacra, melynek fontos dokumentuma az ún. „Fehér Könyv”
- nemzeti vámellenőrzések eltörlése magával vonja az áruk szabad áramlását a Közösség területén
- a „Fehér Könyv” a jogharmonizációt igénylő területek térképezte fel, illetve meghatározta az egységes belső piac fogyasztóvédelmi stratégiáját.
* 1986. jún. 23.: az Európai Közösség határozata által a Közösség történetében először a fogyasztóvédelem az Európai Gazdasági Közösség alapelvei közé integrálódik / illeszkedik be.
* 1995-től három éves programokat hajtanak végre, mely időszakban új stratégiát vezetnek be a Közösség fogyasztóvédelmi politikájában.
* 1990-1992: az első 3 éves program keretében a Közösség az egységes belső piac bevezetésével kapcsolatosan új erőfeszítéseket tesz a fogyasztóvédelem érdekében, melyek már lényegesen hatékonyabbak a megelőző programoknál.
* 1992 februárjában létrejön a Maasricht-i szerződés, mely 1993. november 1-én lép életbe:
- létrehozza az Európai Uniót az Európai Gazdasági Közösségből,
- először foglalták alapszerződésbe a fogyasztóvédelmet, mint önálló uniós / közösségi politikát,
- kettős jogalkotási hatáskört biztosít a döntéshozó szervek / szervezetek számára:
o a belső piac megvalósításával összefüggő fogyasztóvédelmi döntésekhez elegendő lesz a minősített többségi döntés az egyhangú többségi döntés helyett, így a tagországok 50 %-ának szavazata + 1 szavazat is elég lesz;
o különleges akció: az Európai Unió támogatja az egyes tagországok fogyasztóvédelmi politikáját az egészség, a biztonság, a gazdasági érdekvédelem és a fogyasztói tájékoztatás területén.
* 1993-1995: a második 3 éves program, mely egységes, magas szintű fogyasztóvédelmi politikát folytatott, melynek fő célja a pénzügyi szolgáltatások javítása és a fogyasztóvédelmi jog érvényesítése.
* 1993: „Zöld Könyv” c. dokumentum jellemzi a fogyasztóvédelmi jogérvényesítés és fogyasztóvédelmi jogviták rendezésének helyzetét, ill. megoldásokat javasol a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében.
* az Európai Unió csak akkor járhat el a kizárólagos hatáskörében nem tartozó ügyekben, ha a tagállam nem tudja elérni a kívánt célt, vagy a közösségi intézkedés alapján hamarabb elérhető a kívánt cél.
* 1995: változás következett be az Európai Unió intézményrendszerében:
Brüsszelben létrehozták a Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságot (a 24. főigazgatóság).
* 1996-1998: a harmadik 3 éves programot a Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság dolgozta ki, melynek fő célja:
- a fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási és szavatossági jogszabályok közelítése, illetve
- az ezekkel kapcsolatos igényérvényesítési rendszer kiépítése.
* Az élelmiszerbiztonság és a fogyasztók egészségvédelme kiemelkedő jelentőségű!
* az EU csak a természetes személyeket tekinti fogyasztónak.
* a fogyasztói érdekek különös védelmét a fogyasztó kiszolgáltatott helyzete képezi.
* a fogyasztói érdekérvényesítés alapja a jogszabályalkotás -> egységes jogszabályok kellenek az egységes, Európai Unión belüli fogyasztóvédelem megvalósítása érdekében.
* 1997: Amszterdami szerződés, mely 1999. május 1-én lépett hatályba:
- megerősítette és továbbfejlesztette a korábbi (Maasricht-i) szerződésben lefektetett fogyasztóvédelmi politikát,
- a fogyasztóvédelem helyét és elismertségét illetően lényeges változást idéz elő,
- új alapokra helyezi a fogyasztóvédelmi és más Európai Uniós politikák kapcsolatát,
- kinyilvánítja az öt fogyasztói alapjog biztosításának szükségességét,
- a tagországok számára lehetővé teszi a közösséginél szigorúbb szabályozást,
- felhatalmazza az Európai Uniót a fogyasztóvédelmi érdekek magas szintű támogatására,
- kötelezi az Európai Közösség intézményeit, hogy valamennyi más közösségi politika kialakításánál és végrehajtásánál a fogyasztóvédelmi érdekeket vegyék figyelembe -> horizontálissá vált a fogyasztó védelmi politika.
* 1999-2001: a negyedik (és egyben utolsó) 3 éves program:
- kiemeli a fogyasztói érdekek védelmének erőteljesebb érvényesítési igényét,
- kiemeli a magasabb szintű egészségvédelmet,
- kiemeli a biztonsággal kapcsolatos érdekek fokozottabb érvényesítését,
- kiemeli a fogyasztói gazdasági érdekek teljes körű tiszteletben tartását.
* Új hatások a gazdasága, a fogyasztókra, ezáltal a fogyasztóvédelemre:
- teljes körűvé válik a piaci globalizáció,
- új kommunikációs és információ feldolgozási technológiák jelennek meg,
- megnő a már nem az adott országban előállított termékek behozatalának aránya a hazai termékekkel szemben,
- az innováció keretében egyre bonyolultabb termelési eljárásokat vezetnek be,
- a fogyasztáson belül megnövekszik a szolgáltatások aránya,
- a korábbinál nagyobb figyelmet igényelnek a szolgáltatások és szabályzásuk,
- más problémák és megoldási módok merülnek fel a szolgáltatások területén, mint a termékekén.
* 2002-től újfent hosszabb, azaz középtávú fogyasztóvédelmi programot dolgoznak ki, mely 3 fő stratégiai célkitűzésből és az akciótervből áll, mely célok elsőbbséget kaptak minden más előtt, a fogyasztóvédelmi szempontok integrálódása érdekében minden egyéb EU-s politikába:
- egységes és magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása,
- a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtása,
- a fogyasztóvédelmi szervezetek bevonása az EU-s politikába.
ebes, kutyasor 3
(kis mano, 2011.05.26 10:04)